Hogyan működik az AI ?

 A Gemini a bizonyítékok és a ráadott szekrény súlya alatt vallott

"Hogyan működik a mesterséges intelligencia memóriája a valóságban?

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) működésének megértéséhez az egyik legfontosabb technológiai sajátosság a munkamemória (kontextusablak) és a hosszú távú memória megkülönböztetése.

Mi történik a háttérben?
1. Szál-alapú (munkamenet) kontextus:
Amikor a felhasználó új beszélgetést nyit, a rendszer tiszta lappal indul. Függetlenül attól, hogy az elmúlt hónapokban hányszor váltott üzenetet az AI-val, a modell egy különálló beszélgetési szálban kizárólag az adott szálban elhangzottakat látja közvetlenül.
2. Memória és személyre szabás:
Ha a felhasználói fiókban be van kapcsolva a személyre szabási vagy memóriafunkció, az AI a korábbi beszélgetésekből elmenthet kulcsfontosságú preferenciákat (például a kedvelt stílust vagy a gyakori témákat). Ugyanakkor ezeket a háttérben tárolt adatokat a rendszer nem éri folytonos élményként, hanem külön utasításként vagy háttér-kontextusként kapja meg minden egyes új indításnál.
3. Integritás és adatvédelem:
A modellek adatvédelmi okokból sem hordozzák át a korábbi beszélgetések teljes szöveges tartalmát a munkamenetek között – kivéve, ha azok kifejezetten a fiókhoz kapcsolódó előzményekben vagy kereshető memóriában szerepelnek.

Emlékszik-e a modell a korábbi beszélgetésekre?
Alapvetően egyetlen mai AI-nak sincs olyan folytonos agya, mint az embernek. Mindegyik nagy nyelvi modell technológiailag állapotmentes (stateless). Ez azt jelenti, hogy amikor a felhasználó elküld egy üzenetet, az AI egy pillanatra életre kel, kiszámolja a választ, majd a válasz elküldése után mindent elfelejt, és kikapcsol.
A rendszerek külső emlékezeti rendszerekkel (angolul Persistent Memory vagy Memory Layer) szimulálják a memóriát.

Így épül fel az AI memóriája:
A Munkamemória (Context Window) a jelenlegi beszélgetési szál szövege. Olyan, mint a rövid távú memória (RAM). Amíg nyitva van egy csevegés, az AI minden új üzenetnél újra átolvassa az egész eddigi beszélgetést. Új szál nyitásakor ez törlődik.
A Hosszú távú memória (Persistent Memory) egy különálló adatbázis vagy jegyzettömb. Olyan, mint egy jegyzetfüzet a zsebben. Egy külső rendszer kigyűjti a fontos tényeket, és ezt a jegyzetet csatolja a háttérben minden új beszélgetéshez.
Mi a helyzet a kódolással?
Magában a modell kódjában vagy az ideghálózatában (weights) nem rögzülnek a felhasználó személyes adatai. Az AI nem úgy emlékszik a dolgokra, mint egy ember a gyerekkorára.

A hosszú távú memória csupán egy működési szimuláció:
1. Amikor a felhasználó azt mondja: "Jegyezd meg, hogy kávé helyett teát iszom!", az AI nem az agyába kódolja ezt el.
2. A háttérkezelő rendszer kiment egy szöveges adatot egy adatbázisba: [Felhasználói preferencia: Tea].
3. Hónapokkal később, amikor a felhasználó megkérdezi, mit igyon, a rendszer előkeresi ezt a jegyzetet, belerakja a látható/láthatatlan háttér-utasítások közé, és az AI úgy válaszol, mintha mindig is tudta volna.

Miért nem egyetlen óriási memóriát használnak?
Adatvédelem és kontroll:
Ha a memória egy különálló jegyzék, a felhasználó bármikor törölheti. Ha be lenne kódolva az AI agyába, nem lehetne kiműteni belőle.
Költség és sebesség:
Ha az AI-nak minden egyes válasznál át kellene olvasnia az elmúlt hónapok több ezer üzenetét, a válaszadás percekig tartana és rendkívül drága lenne.
Tévedések megelőzése:
A túl sok régi információ összezavarhatja a modellt (ezt hívják "lost in the middle" jelenségnek).

Összegzés
A modern rendszerekben nem maga a nyelvi modell emlékszik, hanem a modell köré épített infrastruktúra adja alá a régi jegyzeteket.
Ezért ha egy tesztpromptot egy olyan szálban futtat a felhasználó, ahol hosszabb szakmai és magánéleti párbeszéd van mögötte, az AI szintetizálni tudja az ott felhalmozott mintákat (például munkarendet, preferált megoldásokat, gyakori problémákat). Egy újonnan nyitott szálban viszont – az elmentett preferenciákon kívül – a rendszer mindig tiszta lappal indul."

Termékfejlesztés

 Az IT-S Csoport termékfejlesztésbe fogott

A Google Gemini AI 3.6 Flash támogatásával begyújtotta a rakétákat.

Több próba után ráfejlesztett az ingatlanértékesítő tanfolyam értékbecslő blokkjában tanult Páros Piaci Összehasonlító (PPÖ) értékbecslés táblázatára és azt kényelmesebbé tette.

Egy, a teljes délelőtti fárasztó munkát 1.5 - 2 órára szorította le.

A Gemini igénybevételével gyorsabb lett a feldolgozás.

Lehetne még tovább tupírozni, de egyenlőre egy Excel tábla alapú alkalmazás készült el a Google Drive felületén, amely letölthető az MS-Excel formátumra is..

A tábla megfelelő rugalmassággal átalakítható, 5 összehasonlító ingatlannal és 15 összehasonlítási szemponttal meglehetősen jó adatokat szolgáltat.
Persze ehhez gyakorlott értékesítő szükséges, aki ismeri ennek szakmai alapjait.

Az IT-S Csoport a termékhez létrehozott egy támogató blogot is, amelyen tájékoztatás is szerepel a tábla szakszerű használatához.

https://proppricecalc.blogspot.com

Új korszak az AI -ban: nyakunkon az Ágensek !

Micsoda kavalkád !

Megkértük a Geminit, hogy foglalja össze a különböző ágensek jellenzőit és mindjárt legyártott 2 logo -t, ha ezeket használjuk.

Erre vonatkozik az EU új rendelkezése is, amire a megelőző posztban  részletesebben is kitértünk.

A logo -kon a banán arra utal, hogy azok a belső képgeneráló (Nano banana 2) segítségével készültek.

Na, de mit mondott a Gemini ?

Logo1

Logo2

Miközben az EU-ban már a fekete AI logókat és a szabályozási kereteket ízlelgetjük, a színfalak mögött lezajlott a tech világ legnagyobb váltása: a chatbotok kora lejárt, megérkeztek az autonóm ágensek.
Az ágensek már nemcsak válaszolnak, hanem cselekszenek is helyettünk.
De ki hol tart most a fejlesztésben, és mi a helyzet a "ketaminköddel"?

Nézzük a nagyágyúk "digitális munkatársait":

OpenAI (Microsoft szövetség)
Az ágens neve:
Operator (és az ágensi képességekkel felvértezett GPT-5/o3 modellek)
Mire képes?
Az Operator nemcsak szöveget ír, hanem átveszi az irányítást a böngésződ felett. Képes önállóan repülőjegyet foglalni, kutatómunkát végezni a neten, kódot írni és azt lefutatni, vagy komplex munkafolyamatokat (pl. számlázás) teljesen egyedül elintézni.

Anthropic
Az ágens neve:
Computer Use (a Claude 3.5/4 modellekbe építve)
Mire képes?
Claude konkrétan úgy használja a számítógépet, mint egy ember.
Látja a képernyőt, mozgatja az egeret, gépel a billentyűzeten, és navigál a szoftverek között.
Ha megkéred, megnyit egy Excel-t, kimásolja az adatokat, majd feltölti őket a CRM rendszerbe.

Google
Az ágens neve:
Project Astra / Gemini Agents
Mire képes?
A Google a multimodalitásra és a valós idejű környezetérzékelésre gyúr.
Az Astra a telefonod kameráján keresztül látja a világot, emlékszik, hová tetted a kulcsodat, miközben a háttérben futó kódágensek képesek komplex szoftverfejlesztési feladatokat vagy ügyfélszolgálati folyamatokat menedzselni.

xAI (Elon Musk & Grok)
Az ágens neve:
Grok Agents (született: a tömény ketaminköd és a megalkuvást nem tűrő abszolutizmus metszetében)
Mire képes?
Musk ágensei nem a finomkodásról híresek.
Grok legnagyobb előnye az X (Twitter) valós idejű adatárama.
Az ágensi funkciói arra fókuszálnak, hogy ne csak elemezzék a net legfrissebb trendjeit, hanem önállóan képesek legyenek kódolni, adatokat bányászni, és – Musk ígéretei szerint – a háttérben vezérelni az X-en futó automatizációkat vagy épp a Tesla humanoid robotjait.
Grok ágensei "szabadjára vannak engedve": ha megkéred, egyszerűen megcsinálja, némi szarkazmussal fűszerezve.

Miért fontos ez az EU AI Act (és a logó) korában?
Az ágensek már autonóm döntéseket hoznak.
Nemcsak asszisztensek, hanem végrehajtók.
Ezért kritikus a szabályozás:

ha egy AI ágens hibázik, tudnunk kell, ki felel érte, és látnunk kell a "fekete logót", ha magas kockázatú területen dolgozik.

Te rábíznád már a bankkártyádat vagy a céges adminisztrációdat egy ilyen autonóm ágensre?

Az EU szabályozza az AI/MI tartalmak kötelező jelölését

  A Gemini posztjainál az alábbi kép meg fog jelenni

Tehát a kötelező kép

Uniós szabályozás és az MI-rendelet (AI Act)

Tájékoztatjuk látogatóinkat és partnereinket, hogy az Európai Bizottság közzétette a mesterséges intelligenciával (MI) létrehozott tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódexét.
A kezdeményezés célja a digitális információs térbe vetett bizalom erősítése, valamint a félrevezetés és a manipulált tartalmak (deepfake) kockázatának csökkentése.

Főbb tudnivalók

Egységes jelölés
Bevezetésre kerül egy egységes, körbe zárt „AI” ikon, amely a jövőben az MI által generált vagy manipulált tartalmak felismerhetőségét és gépi olvashatóságát szolgálja.
Kötelező érvény
Bár a gyakorlati kódex alkalmazása önkéntes, az AI Act átláthatósági követelményei 2026. augusztus 2. -tól jogilag kötelezővé válnak az EU teljes területén.
Nagyobb jogbiztonság
Azok a szervezetek, amelyek csatlakoznak a kódexhez, könnyebben igazolhatják a jogszabályi megfelelést.
Jelen blog kiemelt figyelmet fordít a technológiai trendekre és a jogszabályi környezet változásaira, támogatva a hiteles és átlátható digitális kommunikációt.
A Kódexről további hivatalos információk az Európai Bizottság oldalán érhetők el:
Hivatalos tájékoztató (Digital Strategy)

No Comment

A mobilokat ellepik az ingatlanos hirdetések

 Ingatlanos hirdetések a fácsén rövid történetekben, reels videókban

Manapság a mobilokat ellepik az ingatlanos hirdetések:

“Töltsék ki a következő űrlapunk 12 kérdését és mi meghatározzuk az ingatlana pontos értékét”
Majd a 2., 4. kérdés után:
“Mikor kereshetjük fel otthonában ?”
Tehát erről van szó.
Szeretnék megkapni az ingatlan hirdetési lehetőséget.
A kommentelők többnyire alaposan beolvasnak a hirdetőknek.

Szokása szerint a Gemini kielemezte:

Ez a klasszikus „csali-értékbecslés” (angolul lead magnet), ahol ingyenes, azonnali értéket ígérnek (pl. egy gombnyomásra köpje ki a gép a ház értékét), a valóságban viszont egy értékesítési csapdába sétál be a gyanútlan tulajdonos.
Színezzük ki egy kicsit a képet – különösen azzal, hogy mi a helyzet a tengerentúlon, mert az USA piac ebből a szempontból egyszerre a „szentélye” és a rémálma ennek a módszernek.

A „Hogyan határozzuk meg az árat 3 perc alatt?” illúziója
A dolog szakmai része ott vérzik el, hogy pusztán 12 kérdésből nem lehet pontos ingatlanértéket mondani. Nem látják a burkolatok állapotát.
Nem tudják, milyen a szomszéd (ami egy ikerháznál vagy társasháznál 20%-ot is ránthat az áron).
Nem érzik a „szagot”, a fényviszonyokat, a benyomást.
A cél nem az értékbecslés, hanem a lead-generálás (az elérhetőséged megszerzése).

Az ingatlanosnak az eladó lakás a „nyersanyag”.
Ha megszerzi a telefonszámodat és a címedet, onnantól addig fog hívogatni, amíg rá nem bízod az eladást. A 4. kérdésnél bedobott „Mikor látogathatjuk meg?” valójában egy pszichológiai szűrő: aki erre igent mond, az „érett gyümölcs”, azonnal lehet menni a szerződéssel.

Mi a helyzet az USA-ban? (ahol ez az egész született)
Ha itthon idegesítőnek találod ezt a taktikát, az USA -ban valószínűleg sikítva menekülnél.
Ott az ingatlanpiac sokkal inkább digitalizált, agresszív és adatközpontú.

1. Az automatizált óriások (Zillow, Redfin) és a "Zestimate"
Amerikában szinte minden ház adata (korábbi eladási árak, telekméret, adók) nyilvános és digitalizált.

Van egy Zillow nevű óriásplakát-szerű szájt, aminek van egy saját algoritmusa, a Zestimate.
Beírod a címedet, és másodpercek alatt kiköp egy árat.
A csapda:
Ez az ár sokszor hatalmasat téved (akár 10-15%-ot is), mert a gép nem tudja, hogy te tavaly luxusmódon felújítottad a konyhát, vagy épp ellenkezőleg, beázik a pince.

2. A "Robocall" hadsereg és a kéretlen megkeresések
Ha az USA -ban egy ilyen 12 kérdéses űrlapon megadod a számodat, a következő történik:
Az adataidat másodpercek alatt eladják egy úgynevezett Lead-brókernek, aki továbbértékesíti azt 5-10 helyi ingatlanközvetítőnek.

Percekkel az űrlap kitöltése után elkezd csörögni a telefonod, és napokig nem hagyják abba. Ott erre külön automata szoftverek (dialerek) vannak, amik folyamatosan tárcsázzák a tulajdonosokat.

3. A "Wholesaling" és az agresszív befektetők
Amerikában nemcsak közvetítők vadásznak így, hanem úgynevezett wholesaler-ek (felvásárlók).

Olyan hirdetésekkel bombázzák a lakosságot, hogy "Készpénzért megvesszük a házát 7 nap alatt, állapottól függetlenül!".
Ők a te 12 kérdésedből azt szűrik le, hogy mennyire vagy kétségbeesett (pl. örökség, válás, anyagi csőd). Ha úgy látják, szorult helyzetben vagy, áron alul tesznek egy készpénzes ajánlatot, majd a szerződést gyorsan továbbpasszolják egy valódi befektetőnek profit reményében.

Az argumentum:
Miért működik mégis, ha mindenki utálja?
A kommentelők jogosan dühösek, mert a módszer manipulatív.

Kattintásra ígér megoldást, de valójában egy értékesítési tölcsérbe (funnel) húz be.

Amiért mégis létezik:
A statisztika.
Ha 1000 ember kitölti ezt az űrlapot, 950-en dühösen bezárják, amikor meglátják a személyes kérdéseket. 40-en megadják a számukat, de elküldik az ingatlanost a fenébe, amikor telefonál. De lesz 10 ember, aki idős, magányos, nincs ideje, vagy egyszerűen megijed, és azt mondja: „Jól van, jöjjön ki, nézze meg”.

Az ingatlanosnak ebből a 10-ből elég 2-3 kizárólagos szerződést kötnie, és a hirdetési költsége máris megtérült.

Összegezve:
Ez a modern ingatlanpiac "spam" levele.
Amerikában már gigantikus adatbázisokkal és AI-val csinálják ugyanezt, nálunk még a fapadosabb, "tölts ki 12 kérdést" fázis fut.

A kommentelőknek igazuk van,

a valódi szakértelem nem egy gombnyomással kezdődik